Beszámoló a kazincbarcikai tanulmányút megvalósulásáról
Beszámoló a kazincbarcikai tanulmányút megvalósulásáról
A Transznacionális együttműködések (EFOP-5.2.2-17-00037) Vallás és kultúra a családokért elnevezésű projekt nyolcadik tanulmányútját 2019. október 24-28-ig tartotta meg az átányi református egyházközség. A tanulmányút helyszínének Kazincbarcika adott otthont. Célja az 1956-os események közösségformáló történelmi vonatkozásának, a helyi közösség kapcsolatának a vizsgálata.
A megvalósuló tanulmányút során hazai és külföldi szakemberek vettek részt a programokon.
1.nap
A tanulmányút résztvevői október 24-én délután érkeztek Kazincbarcikára. Miután teljes lett a létszám, az elkövetkezendő napok programjainak a megismerését követően a szakemberek átbeszélték közösen a szakmai megfigyelési szempontokat. Miután mindenki választ kapott a felmerülő kérdéseire, a vacsorát követően elfoglalták szálláshelyeiket.
2.nap
A tanulmányút második napján a szakértők meglátogatták az Irinyi János Református tudásátadás intézményét. Az intézményi folyamatokat személyesen Csernaburczky Ferenc igazgató úr mutatta be. A látogatók betekintést kaphattak a református közösségi nevelés történetébe és mindennapjaiba. Illetve megismerkedhettek az öko-közösségi programmal. Az intézményi bemutatást követően az igazgatóúr válaszolt a kérdésekre, melyek első sorban az 1956-os megemlékezésre, ünnepi rendezvényre, továbbá az közöség keretén belül történő hitoktatásra, hitéletre vonatkoztak. Csernaburczky igazgató úrral történő eszmecsere jól belenyúlt a délutánba. A nap hátralévő részét a szakértők a kazincbarcikai Egressy Béni könyvtárban töltötték el, ahol a vallási és helytörténeti témájú folymatokat tanulmányoztak és a forradalom és a helyi hitközösségek kapcsolatát kutatták a dokumentumok között. Közösségi összetartás történelmi jellemzők vizsgálatával.
3.nap
Október 26-án a kazincbarcikai Alsóvárosi templomban Kolumbán Gábor nagytiszteletű úr fogadta a résztvevőket.
Itt a szakértők megismerkedtek a templom és a Kazincbarcika-Alsó
Református Egyházközség jógyakorlataival. Ezt követően részt vettek egy Istentiszteleten, melyen felidézték az 56-os forradalom eseményeit és szóba került a közösségi-történelmi örökségük. Család-közösség, személyi értékközpontúság, szeretetvendégség mint módszertani elem a közösségerősítésben. A Bocskai téren megemlékezés erősítette a szakmai benyomások elmélyülését. Ebéd után a résztvevők egyeztettek a kazincbarcikai református gyülekezet tagjaival, amelynek sorn az 56-os események közösségmegosztó és indentitás megerősítő tendenciáit tagalták. A leghangsúlyosabb közösségfejlesztő, összetartozást generáló társadalmi-politikai folyamatok hitéleti vonatkozásaival foglalkoztak. A befogadás, a társadalmi felelősségvállalás mindennapi leképződéseként került megismerésre.
4.nap
A tanulmányút negyedik napján a szakemberek felkeresték az Egressy Béni művelődési ház parkjában található 56-os emlékművet, ezt követően felkeresték a Kazincbarcika-Alsó Református Egyházközség gyülekezeti házát. A gyülekezeti ház életét a segédlelkész mutatta be és néhány részletesebb információt árult el az egyházközség szolgáltatásaival kapcsolatban. Ebéd után néhány presbiter és közösségi tag érkezett, akikkel a szakértők teljes délutánt kötetlen szakmai egyeztetéssel töltötték el. A történelmi vonatkozású események közösségi viszonyulása mellett hitélet-közösség módszertani egyeztetés zajlott, a gyülekezet szolgáltatáslistájának ismertetésével a helyi kisközösségek fejlesztési lehetőségeit taglalták a résztvevők. Központi elem a történelmi eseményekhez viszonyulás közösségfejlesztő ereje volt.
5.nap
Október 28-a volt a tanulmányút záró napja.
– A kazincbarcikai közösségben még ma is olyan emberek, akik átélték az 1956-os események borzalmait. Ezek a tragikus események élénken élnek ezeknek az embereknek a tudatában.
– Mivel a gyülekezet tagjai között többen vannak olyanok, akik személyesen érintettek voltak az akkori eseményekben, így még fontosabbnak tartják a megemlékezést.
– A megemlékezéseken igyekszik minden tag részt venni. Így az idősebb tagok egyfajta mintát adnak a fiatalabb korosztálynak, hogy közösen ápolják az örökséget.
A szakmai diskurzus végén a szakértők megállapították, hogy hasznos és tartalmas volt a tanulmányút, melynek során mindenki szakmai módszertani érdemi benyomásokkal gazdagodott. A résztvevők a kora délutáni órákban indultak haza. Az esemény konklúziói közt szerepelt, hogy történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági folyamatok képesek a közösség életét érdemben befolyásolni, kimenetellel nem korreláló módon, sokszor negatív tendenciák képesek a befogadó jellegű közösségi jellemzőket kialakítani. A tudatos közösségszervezés és fejlesztés hangsúlyos eleme lehet a múlt megismerésén alapuló társadalmi együttműködés, az aktivitás-fokozás. Az adott élethelyzetek képesek felülírni a hátrányos megkülönböztetés berögződéseit, a megismert hitéleti közösségek szolgáltatás-módszertani eljárásait (befogadó közösségek, szeretetvendégség, ökumenikus esemény-hét, bibliatábor) elemezve pedig megállapíthatóvá vált hogy a hova-tartozás érzése képes elegendő motiváló erővel bírni az egyén részére, valamint a közösség oldaláról képes oldani a kirekesztettséget, elősegíti a befogadó jellegű társadalmi tendenciák helyi, kisközösségi kialakulásának alapjait.
Készítette:
Kis Zoltán – szakmai vezető