Hírek

Beszámoló a tizenegyedik műhelymunkáról

Beszámoló a tizenegyedik műhelymunkáról

2019. szeptember 20-án megrendezésre került a Transznacionális együttműködések (EFOP-5.2.2-17-00037) Vallás és kultúra a családokért elnevezésű projekt tizenegyedik műhelymunkája az hevesi Eötvös József Református Oktatási Központban.
A műhelymunka témája: Generációs hidak – közelítés és értékátadás
Témavezető: Balla Zsanett
A műhelymunkán részt vettek a meghívottak, a célcsoport tagok, többek közt Varga Zsolt antropológus és Kovács Angelika pszichológus.A műhelymunkán résztvevők diskurzusa az alábbiak mentén zajlott:
A generációkról általában
A generációk típusai
Generációs problémák és megoldásaik
Kötetlen beszélgetés a témában
A műhelymunkát először a generáció definiálásával kezdték. A szociológiai megközelítése felől a generáció olyan személyek csoportja, akik ugyanabban a korszakban születtek, akiket sajátos események, és folyamatok alakítanak és kötnek össze. A résztvevők közösen egyeztették közösségükben a különböző nemzedékeket, és azok jellemzőit.
– Csendes vagy veterán generáció (születési idejük:1925–1942)
Tagjaikra jellemző a biztonságra törekvő magatartás. Számukra a családi értékek kiemelt fontossággal bírnak. Nehezen birkóznak meg a digitális társadalom kihívásaival.
– Baby-boomerek (születési idejük:1943–1960)

Tagjaik a háború után születtek. Ifjú korukat a nélkülözés jellemezte. Továbbijellemzőjük: a megfelelés, alapos szakmai tudás, a sokoldalúság igénye.
– X generáció (születési idejük:1961–1981)
A generáció fiatalkorát a relatív béke és jólét korszakában töltötte. Megoldáskereső magatartás jellemzi őket, mely szakmai igényességgel és tudással párosul. Fontos a számukra: státus, pénz, a társadalmi ranglétrán való előrejutás.
– Y generáció (születési idejük:1982–1995)
Tagjai magabiztos, energikus, kreatív személyek, akik a korábbitól jelentősen eltérő viselkedést mutatnak a tanulás és a munkavégzés területén. Belenőttek a modern technikai fejlődésbe. További jellemzőjük: a kortárs csoportok erős befolyása, szívesen dolgoznak társakkal együtt, de a céltalanság és a kiszámíthatatlanság is jellemzőjük lehet.
– Z generáció (születési idejük:1996–2010)
Életük egy részét az internet világában élik: bátrak, kezdeményezőek, kevésbé kételkednek saját képességeikben, praktikus szemléletűek. A való világban konfliktuskezelési készségük hiányos.
– Alfa generáció (születési idejük:2010–)
„Új csendes” generációként említik őket, a korábbiakhoz képest csendesebb, visszafogottabb viselkedést figyeltek meg náluk.
A generációk közötti különbségek a kommunikáció, és az együttélés akadályává is válhatnak. Ebből adódó generációs szakadék közösségi, családi és az élet minden területén létrejövő szituációkban egyaránt gondot okozhat, különös tekintettel a kulturális, motivációs és szocializációs különbségekre. Ahhoz, hogy feloldjuk az ellentéteket, és jobb, együttműködőbb légkört kell kialakítani, a különböző generációk között. Elengedhetetlen, hogy megismerjék egymást, megszabadulva a sztereotípiáktól. Javaslatként hangzott el hogy használjuk ki erre a közös eseményeket, rendezvényeket, ünnepeket. Tehát közösségként kell működnünk. A generációs szakadék csökkentésében a kommunikáció erős eszköz lehet. Sokszor panaszként merül fel a kommunikáció hiánya a generációk között. Ha megpróbálják megérteni egymást, jó eséllyel könnyebben elfogadják egymás gondolatait, és látásmódját. Ehhez pedig nyitottságra van szükség.
A műhelymunka során megállapításra került, hogy nélkülözhetetlen a generációk kisközösségi és családi értékközpontúság alapján történő közeítése a kirekesztő folyamatok kialakulásának megelőzése és elkerülése érdekében. A szakmai céljaink eléréséhez, többek között tehát az előítélet mentes, társadalmi megkülönböztetés mentes (életkori, vagyoni, egyéb hovatartozási) közösségi kommunikációhoz, helyi társadalmi folyamatokhoz elengedhetetlen a generációs jellemzők alapos és pontos ismerete, az ismertetett életkori kategóriák inkorporálttá válása könnyebbé teszik a műhelymunka résztvevői részére a tendenciák kialakulásában való magabiztos eligazodást és szervesen járulnak hozzá a helyi kisközösségek megerősödéséhez, a hátrányos megkülönböztetés megelőzéséhez, megszüntetéséhez. Számos előítélet és berögzült életkori hozzáállás írható felül az életkori sajátosságokból adódó perszonális viszonyulások alapos ismeretével, hiszen a közösségfejlesztő események szervezése során a közösség életében meghatározó személyek, közösségi vezetők tudatos szolgáltatás-szervezési tevékenysége révén generációk közelítése, negatív tendenciák megelőzése, megszüntetése valósulhat meg társadalmi, jellemzően helyi értékeken alapuló befogadó attitűd kialakítása érdekében.

A műhelymunkáról szóló beszámolót készítette:
Kis Zoltán
szakmai vezető

Szóljon hozzá

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support