Beszámoló a szilvásváradi tanulmányút megvalósulásáról
Beszámoló a szilvásváradi tanulmányút megvalósulásáról
Az Transznacionális együttműködések (EFOP-5.2.2-17-00037) Vallás és kultúra a családokért elnevezésű projektjének hatodik tanulmányútja 2019. június 13-17-ig valósult meg. A szakemberek(névsor mellékelve) külföldről valamint az átányi református egyházközségtől Szilvásváradot ésgyülekezetét látogatta meg, ahol a pünkösdre történő készülődés közösségi módszertanát vizsgálták.
1.nap
A programsorozat első napján, június 13-án a résztvevők a késő délutáni órákban érkeztek meg Szilvásváradra. A szálláshelyek elfoglalását követően közös vacsorára került sor. A vacsora után ismertetésre került a tanulmányút programja napokra lebontva, illetve szakmai megfigyelési szempontokat leegyeztették a jelenlévők. Hitélet és közösség viszonyrendszere, befogadás, szolgálat.
2.nap
Június 14-én a szakemberek ellátogattak a gróf Keglevich Miklós által a 19. század első felében épült Szilvásváradi Református Kerektemplomba, ahol Karászi Attila Zsolt lelkipásztor tartott Istentiszteltet. A templomban diskurzus zajlott, melynek során a helyi közösség fejlesztés-módszertani, hitéleti gyakorlatait taglalták a résztvevők, köztük a fiatal ifjúságsegítők és közösségszervezők. Az ebédet követően a kora délutáni órákban megérkeztek a presbiterek, akikkel a helyi és a szórvány-gyülekezet helyzetéről, jelenéről és jövőjéről társalogtak, valamint az ünnepi alkalmak jelentőségéről, fontosságáról és a mindennapi életben betöltött közösségi szerepéről. Megbeszélést tartottak a nap eseményeivel kapcsolatban. Hátrányos megkülönböztetés elleni gyakorlatok taglalása zajlott.
3.nap
A tanulmányút harmadik napján a szakértők ellátogattak a 2008-ban elkészült gyülekezeti házba, itt találkoztak a Szilvásváradi Református Gyülekezet tagjaival, diskurzus keretében folytatták a módszertancserét, jó gyakorlatok ismertetését. A család és a hitélet összetartó, közösségformáló erejéről zajlott a megbeszélés. A szakmai egyeztetés fő szempontsora a szegénység kultúráját is érintette, a közösség mint humánszolgáltató spontán intézmény működése is megvitatásra került.
4.nap
Június 16-án délelőtt a szakértők útjuk során érintették a 13. században épült Bélapátfalvai CiszterciApátságot, majd innen a Szilvásváradi Református Gyülekezet bélapátfalvi szórvány-gyülekezetének az idősebb tagjaival találkoztak, délután pedig a csernelyi szórvány-gyülekezet tagjaival egyeztettek.Mindkét településen a pünkösdi ünnepi alkalmak különböző és jellegzetes kulturális jelenségeiről és a különböző közösségformáló attitűdökről kaptak információkat. A szakértők látogatása az esti órákig eltartott, majd vacsorát követően tértek vissza a szálláshelyeikre.
5.nap
A tanulmányút utolsó napján a szakértők összegző szakmai diskurzust tartottak. A szilvásváradoneltöltött napok alapján egyéni reflexiókat fogalmaznak. A szakértők megfogalmazottak nyomán az alábbi a következtetésekre jutottak:
– Azon túl, hogy pünkösdnek milyen vallásos üzenete van, a szilvásvárad közösség számos tagja említette a közös értékek, hagyományok ismeretét és tiszteletét az ünneppel kapcsolatban.
– A hagyományok ápolása és az ünnepi készülődés a közösség számára élményt nyújt. A közösség élményét, mely a tapasztalatcsere alatt átadott módszertanok alkalmazására adhat teret.
– Az egyházközség tagjai megfogalmazták egymás iránti felelősségtudatukat, településhez való kötődésüket, melyet a közös események együtt megéléséből eredeztetnek.
A szakmai diskurzus a késő délutáni órák eltartott, melyet követően gazdag szakmai benyomásokkal telve utaztak haza a szakértők. A közösségi élet kiterjesztésével a társadalmi együttműködés erősítése történik, közösségi törődés, szociális, kulturális és egyéb humánterületek fejlesztő folyamatainak fenntartása révén.