Beszámoló a kilencedik műhelymunkáról
Beszámoló a kilencedik műhelymunkáról
2019. június 7-én megrendezésre került a Transznacionális együttműködések (EFOP-5.2.2-17-00037) Vallás és kultúra a családokért elnevezésű projekt kilencedik műhelymunkája az Eötvös József Református Oktatási Központ Átányi Tagintézményében.
A műhelymunka témája: Társadalmi szemléletformálás
Témavezető: Gáspár Csaba
A műhelymunkán részt vettek a meghívottak, külföldi partnerek képviselői, célcsoport tagok, pl Pintér Zsolt szociológus és Kállosi Tiborné az „Együtt Egymásért Alapítvány az Átányi Református Gyülekezetért” tagja.
A műhelymunkán résztvevők az adott téma mentén haladva folytathatták a szakmai diskurzus. A szemléletformálás kiemelt jelentőségű témakör a projekt szempontjából, hiszen kisközösségi és család-közösségi megközelítésben is az egyik leglényegesebb közösségformáló eszköz a társadalmi befogadás jellegű tendenciák, a hátrányos megkülönböztetés leküzdésének, valamint a társadalmi együttműködés erősítése érdekében. A megfogalmazott célkitűzéseket módszertani leírások közös megismerése támogatta a műhelymunka során az alábbiak szerint:
a rövid megnyitót követően azonnal megkezdődött a szakmai munka. Pintér Zsolt Harkai Nóra Közösség és közösségi munka c. művéből olvasott fel részleteket. A szemelvények alapját képezték a diskurzusnak. A társadalmi szemléletformálás egyik mozzanata a közösségi munkában keresendő. A közösségi munka során a közös cselekvés folyamatában jön létre ugyanis a megértés: a résztvevők megértik önmagukat, és képesek ötleteik, javaslataik megosztására, valamint a közös döntésre. Ebben a folyamatban megtanulják elfogadni egymást különbözőségeik ellenére, átélik a kölcsönösséget, megtanulnak közösen cselekedni; egymásért és a közös munkáért, feladatért felelősséget vállalni. Eközben változik a szűkebb és tágabb környezetük, s azzal együtt ők is. Kapcsolatok szövődnek, növekszik az egymás iránti bizalom, kölcsönös segítségnyújtási tevékenységek valósulnak meg, megerősödik a civil, közéleti szerepvállalás és felelősségvállalás, melyet a korai reformátorok is alapgondolatnak tekintettek.
Kállosi Tiborné segítségével megfogalmazódott, hogy a szemléletformálás komplex, hosszadalmas folyamat. Egyik és talán legfontosabb iránya az oktatásban érhető tetten. Leginkább gyermekkorban hatékony, amikor is a személyiség kialakulóban van, formálható. Ezt ismerte fel a református egyház, amikor több oktatási intézmény fenntartója lett, és a vallásos értékek közvetítését tűzte ki célul. Azonban nem csak a gyerekek felé kell mintát nyújtani, hanem gyakorlatilag minden életszakaszban.
A témában megemlítésre került a Magyarországi Református Egyház és a Magyar Református Szeretetszolgálat egyik fontos kampánya, mely a tudatos adományozást népszerűsíti és szemléletformálásra épül. A konkrét kampány 50 millió forint európai uniós támogatásból valósul meg, melynek során a televízióban és a közösségi médiában megjelenő rövidfilmekkel szeretnék felhívni az emberek figyelmét az adományozás fontosságára.
A műhelymunka során megállapításra került, hogy
– elengedhetetlen egy folytonos, követendő mintát közvetíteni az emberek felé minden életszakaszban, közösségfejlesztési és család-minta közvetítési szempontokból.
– a társadalmi szemléletformálás nem feltétlenül hosszú években, évtizedeken átívelő folyamat.
– a formáló tevékenység a társadalomban több irányban, szinten valósul meg: oktatás-nevelési folyamatokban, karitatív tevékenységekben, közéleti felelősségvállalásban.
Az elhangzottak alapján valamennyi résztvevő törekvési igényt fogalmazott meg kisközössége életében a szemléletformáló tendenciák eredményes bevezetésére a hátrányos megkülönböztetés ellen.