Beszámoló a negyedik műhelymunkáról
A Transznacionális együttműködések (EFOP-5.2.2-17-00037) Vallás és kultúra a családokért megnevezésű projekt negyedik műhelymunkáját 2018. augusztus 6-án tartottuk meg az Átányi Református Lelkészi Hivatal Gyülekezeti termében.
A műhelymunka címe: Kortárs csoportok közreműködése
Témavezető: Együd László
A műhelymunkán jelen voltak célcsoport tagok, ifjúságsegítők és a két szakértő, Strausz Erika pszichológus és Balláné Szabó Erika könyvtáros.
A műhelymunka témavázlatait a rendezvény előtt a résztvevők előre megkapták:
A család, mint első szocializációs színtér
Óvoda, iskola – család utáni első közösség
Kortárs csoportok hatásai
Kötetlen beszélgetés a témában
A témavezető rövid köszöntőjét követően Balláné Szabó Erika Csepeli György: Szociálpszichológia című könyvéből szemelvényezett. Néhány gondolatban megemlítésre került a család, mint elsődleges szocializációs színtér. Ahol egy ember az alapvető viselkedési mintákat megtanulja, és elsajátítja az általános – keresztyén – értékeket és normákat. Az első közösség a család után az óvoda majd később az iskola, ahol a gyermek találkozik a nevelőkkel, pedagógusokkal, először kapcsolatban a családon kívüli tekintélyszemélyekkel. Másrészt kapcsolatba kerül a kortársakkal, akikkel először élhetnek át egyenrangú társkapcsolatokat. Az óvodáskorban is igyekeznek a gyerekek a többihez hasonlítani, a kortárscsoport kilenc-tíz éves kor után válik jelentőssé. Serdülőkorban az, hogy a társakra hasonlítsunk nézeteinkben, öltözködésünkben, szokásainkban, viselkedésünkben, fontosabb, mint a szülők, a felnőttek véleménye.
Strausz Erika pszichológus tolmácsolásában szó volt a kortárscsoportok építő jellegű hatásairól, melyek lehetővé teszik az önállósodást, a szülőktől való függetlenedést. A kölcsönösség, a versengés, együttműködés és a felelősségvállalás is így sajátíthatók el. A kortárscsoportok segítik az énkép kialakulását, az önérvényesítést, a közösséghez tartozás élményét nyújtja és segíti a barátságok kialakulását. A csoport lehetővé teszi a csoportbeli szerepek kipróbálását és átélését, valamint a gyermeki, ifjúsági szubkultúra elsajátítását.
A téma bevezetőjét követően oldott, jó hangulatú kötetlen beszélgetés alakult ki a saját tapasztalatok megosztásával. Megállapításra került, hogy
- Az esetek többségében a kortárscsoportok pozitív hatással vannak a gyerekekre. Azonban nem megfelelő társaktól azonban deviáns, destruktív magatartásformákat is el lehet tanulni.
- A társadalom is szerepet játszik, vagy akár a tömegkommunikáció is közvetíthet nem kívánatos normákat és értékeket. Habár első sorban a pozitív értékekre volt a beszélgetés kihegyezve.
Összességében véve a visszajelzések alapján mindenki jól érezte magát. A jelenlévők aktívan vettek részt a műhelymunka során és a megközelítőleg másfél órás együttlétet követően jó hangulatban váltak el a vendégek egymástól.
A műhelymunkáról szóló beszámolót készítette: Kis Zoltán szakmai vezető.